Sulyok Péter 17 éves korában, immáron 17 éve, 2003 vakult meg véglegesen. Azóta dolgozott programozóként, masszőrként, operátorként, építési vállalkozóként is. Így is teljes életet tud élni.
Két gyermek édesapja, barlangászik, lőtérre jár, a Rádiókabaré állandó fellépője. A Békaperspektíva projektben stand-up comedy-n alapuló „érzékenyítő” előadásokat, csapatépítő tréningeket tartanak az országban munkatársával, Feiszt Viktorral.
Péter nem menekült az önsajnálatba, hanem elfogadta állapotát, helyzetét és igyekszik a lehető legtöbbet kihozni az életéből. Önmagához és a világhoz való hozzáállása, életszemlélete mindenki számára példaértékű lehet.
Ahogyan ő „látja” a teljes életet
A „teljes élet” egy ugyanolyan szubjektív fogalom, mint a tökéletesség. A legtöbben hajlamosak vagyunk a negatívumokat meglátni, problémákon rágódni és másokhoz hasonlítgatni az életünket. Nem értékeljük eléggé azt, amink van. Nem vagyunk tudatosak a jelenben. Fontos értékelni a pillanatot, hálát adni azért, amink van, ami szép a napunkban és élvezni az élet szépségét. Pedig, ami számunkra teljesen természetes, az másnak – ahogyan Péternek is – nem feltétlenül az.
„Maga a fogyatékosság megléte egy tény, azzal elég nehéz vitatkozni. Az, hogy én ehhez hogyan állok hozzá és hogyan próbálom a környezetem ehhez hozzáállítani, az szerintem nagyobb mértékben múlik rajtam, mint a külvilágon.
Élvezem az életemet, képes vagyok elégedett és boldog lenni a vakságom ellenére is. Nem szoktam azon gondolkodni, hogy de jó lenne ezt vagy azt csinálni. Nem problémaként élem meg azt, hogy nem látok. Ha ezt tenném, akkor az teljesen lefoglalná a gondolataimat, mert meg akarnám oldani, de azt ugyebár nem lehet. Igyekszem poénra venni az életet, mert amúgy meg nem több.” – mondja Péter.
A magánélet, amilyen kerek csak lehet
Magánéletében sem érzi hátránynak a vakságát, ugyanazok a mindennapi örömei és problémái vannak, mint bárki másnak, csak a körülmények térnek el bizonyos mértékben. Gyermekeivel közös programokat csinál, focizik, sőt, biciklizik is. Önkéntes véradó és mellékállásban segít otthonokat átalakítani: burkol, barkácsol és tolóajtókat is készít.
Szerinte az élet olyan, mint amikor valaki csukott szemmel csúszdázik.
Nem tudjuk, hogy mikor jön el a vége, de a mi döntésünk, hogy addig félelmünkben vagy örömünkben sikítunk-e.
Sulyok Péter
A változástól, a mozgástól és az ismeretlentől sem szabad félni, hiszen az maga az élet. Ha ezektől félünk, magától az élettől félünk.
Érzékenyítés és a Békaperspektíva
A Békaperspektíva ötlete Péter fejéből pattant ki, és 2018 óta lépnek fel társával, Feiszt Viktorral. Viktor pénzügyi területen dolgozott a köz- és a privát szférában, mielőtt műsorukat elkészítették.
Az érzékenyítő előadásokat keverik a stand-up comedy elemeivel, így leköti és közelebb hozza a témához a hallgatóit. Viktor számára, nagyon fontos a szociális érzékenység. Régóta foglalkoztatják az emberi cselekedetek mozgatórugói, az alapvető motivációk és a felvett társadalmi szerepek. Ezek közül is leginkább az, amikor félrecsúszik a maszk, és láthatóvá válik alatta maga az ember.
A Békaperspektíva című érzékenyítő előadás célja a “szociális görcsoldás”, vagyis a megváltozott munkaképességű vagy valamilyen fogyatékossággal élő emberek helyzetének megérthetősége, átélhetősége. Bemutatja, hogy a nehézségek mellett hogyan élnek mégis teljes életet. Lényege a hiteles tájékoztatás, valamint az, hogy sajnálat helyett humorban oldja fel a nehezen emészthető témákat is.
Céljuk, hogy az emberekben levő információhiány és idegenkedés helyébe az elfogadás és a megértés lépjen.
„Mindig úgy voltam vele, hogy nevetni bármikor lehet, mindig érdemes és sokkal jobb, ha velem nevetnek, mintha rajtam. Ugyanakkor nem baj, ha nem mindig nevetnek, az sem baj, ha elgondolkodtatja őket, amit hallanak.” – mondja Péter, aki az előadások során viccesen és kendőzetlen őszinteséggel osztja meg saját tapasztalatait.
Péter és Viktor tart céges csapatépítő tréningeket, szemléletformáló és érzékenyítő előadásokat és motivációs tréningeket is. Ezeken játékos szemléltető eszközök segítségével mutatják be, hogy milyen egy akadállyal élő személy helyzetében lenni. Ha átéljük valaki más problémáját, talán legközelebb nem jövünk zavarba, ha úgy hozza az élet, hogy segítenünk kellene valakinek.
Az általuk tartott tréning vagy előadás mind egyéni-, mind csoportszinten segít megismerni a legelemibb viselkedési normákat, és bővebb tartalmat ad az olyan kifejezéseknek, mint esélyegyenlőség, etikus működés és társadalmi felelősségvállalás.
A képek forrása: Békaperspektíva
